Fotóink

A fényképekről

Volt egy fotós akitől kérdeztünk pár kérdést.

1.kérdés: A tájfotó, hogyan és hogy hol érdemes csinálni.

Válasz: A legfontosabb, hogy legyen mindig témája a képnek, ami a főszereplője a fotónak, amit kiemelsz a képből és arra helyezel hangsúlyt. Pl: egy pad, egy szép fa, egy ház, virág, állat, bármi. Teljesen mindegy, hogy a képen épp hol helyezkedik el a fő téma, arra kell törekedni, hogy a szemlélő azonnal arra fókuszáljon és egyértelmű legyen a kép mondanivalója. A legszebb képek napfelkelte előtt és napnyugta előtti időszakban készülnek. A folyamata nagyon fontos dolog, hogy állványt használjunk, ami azért szükséges, hogy a lehető legélesebb képet kaphassuk. Minden fotózás kapcsán a téma az 1. dolog, természet fotózás kapcsán, ha elkészül a kép (régen filmelőhívó laborban történt), ma már, ahogy én is, a számítógépé a főszerep. Létezik úgynevezett RAW kép, ezt hívjuk nyers képnek, és a JPG képek amit a telefonod is készít, ami egy teljesen '' elkészült '' képek jelent, mind színben stb. Én Raw képeket készítek, hiszen a számítógépen adok színt, kontrasztot, hangulatot minden fotónak.

2. kérdés: Fotó folyamata és a másról való fényképezés.

Válasz: Portré fotózás mint itt is természetesen a téma a legfontosabb. Számomra a legfontosabb és a fotózás legnehezebb feladata a jó kommunikáció. Fotózás nagy százalékában a kommunikációban rejlik, a technikai oldala elenyésző. Nagyon fontos emberek fotózásánál, ahogy mondani is szokták '' a szem a lélek tükre ''. Az igazi portré alany igazi személyisége jelenjen meg a képen.

Az elkészült kép tehát a fényképezőgép szenzorjának a minőségétől/konstrukciójától függ (és az optikától), a nagy megapixel szám inkább csak egy "mellékhatás" a nagyméretű szenzorok (24-36 mm vagy akár nagyobb) esetében. Így elmondható, hogy a képminőség általában javul, ahogy egyre komolyabb kategóriára váltunk: kompakt -> bridge -> tükörreflexes. 5-6 megapixel már bőven elegendő szinte mindenféle otthoni használatra, papírkép előhívásra, 10-15 megapixel már poszterekre, üzleti felhasználásra is alkalmas.

Régebben nagyobb volt a különbség az olcsó kompakt gépek és a profi tükörreflexesek megapixelszáma között, mostanra viszont mintha közelebb került volna egymáshoz a két véglet. Ma már egy egyszerű kompakt gép is elérheti a 15-20 megapixelt, ugyanakkor a legújabb tükörreflexesek 20-22 megapixel környékén megálltak (persze van példa a szándékosan nagy (30-35) megapixelt igénylő vásárlók kielégítésére is). A Canon jelenlegi csúcsgépei például mind 18-22 megapixel között vannak: Canon 1DX, 5Dmk3, 6D, 7D. Az előbbire talán az a magyarázat, hogy nagy marketingereje van a 'megapixelnek' és a kompakt kategóriában ez még hatással van az eladásokra. A tükörreflexes gépeknél viszont a felhasználóknak a legfontosabb általában a képminőség, így a gyártók nem feltétlenül tömik tele pixelekkel a képérzékelőt.

Talán a legtöbbször emlegetett jellemző a fotózás témakörén belül. A kelleténél kicsit túl sokat tulajdonítanak neki, sokan azt gondolják, hogy minél nagyobb megapixel számú gépet érdemes venni, hiszen ez határozza meg a kép minőségét. Ez persze nem igaz, a megapixel alapvetően csak a kép felbontását határozza meg, tehát csak azt, hogy vízszintes és függőleges irányban hány pixelből álló képet tudunk készíteni. A képminőség a képérzékelő szenzortól és az optikától függ! A drágább tükörreflexes fényképezőgépek sokkal jobb képminőséget produkálnak a kompaktokhoz képest a nagyon jó minőségű és nagyméretű szenzoroknak köszönhetően. Minél nagyobb egy képérzékelő, annál könnyebb több és több pixelt beletömni.

A záridő annak az időmennyiségnek felel meg, ameddig a fényképezőgép beengedi a képérzékelő szenzorra a fénysugarakat. Egyszerű kompakt gépek ezt úgy oldják meg, hogy magát a képérzékelő szenzort aktiválják a megadott időintervallumra. Komolyabb tükörreflexes gépeken már külön zárszerkezet van. Ha lenyomod az exponáló gombot, akkor a zár kinyílik, a fény bejut a szenzorra, majd a megadott idő után a zár lezár, és vége a folyamatnak.
A záridő tipikus megadása pl.: 16 - 1/2000 mp. Ez azt jelenti, hogy 16 másodperces és 1/2000-ed másodperces záridőt is tud a fényképezőgéped. Ez a két határérték, a kettő között rengeteg záridőt be tudsz állítani, ezeknek a pontos értéke szabványos, azaz szinte minden gépen ugyanazokat a záridőket tudod alkalmazni.

Digitális zoom:

Nem más, mint a kép egy részletének felnagyítása. A digitális zoom során nem tudod állítani a fókusztávolságot, csak a kész kép egy részletére tudsz ráközelíteni, és azt a teljes képernyőre ránagyítani. Ez azt vonja maga után, hogy a digitális zoom használata a minőség romlásával jár. Felmerülhet benned a kérdés, hogy mi értelme ennek az egésznek, hiszen ezt utólag grafikus programokkal is ugyanúgy meg lehet csinálni. Ez teljesen igaz, két apró dolog miatt viszont mégis hasznos lehet a digitális zoom. Az egyik eset egyszerűen az, hogy nem mindenki ért a grafikus programokhoz, így nekik sokkal egyszerűbb már a fényképezőgépen még jobban ráközelíteni arra, amit szeretnének. A másik apróság inkább egy érdekesség: a fényképezőgéped a digitális zoom után menti le a képet a veszteséges JPEG formátumra, azaz a géped a szenzorról kapott nyersanyagba nagyít bele, és utána készít belőle kis tömörítéssel JPG fájlt. Ha utólag akarod a képet valamilyen software-rel nagyítani, akkor már csak a tömörített (rosszabb minőségű) JPG képen tudod ezt elvégezni. Tehát egy nagyon picit jobb minőségű lesz a digitális zoom által kapott kép, ha még a fényképezőn alkalmazod a zoomot. A digitális zoom elég ritkán jelent használható funkciót, talán egyik jellegzetes használati módja az, amikor fotópályázatra akarsz elküldeni képet. Ekkor ugyanis sokszor nem engedik a fotó utólagos módosítását (még vágását sem) az eredeti képet kell elküldened, így ha egy fontos dolgot akarsz kiemelni és lefényképezni, akkor a digitális zoom segítségedre lehet. Általában 4x-es digitális zoommal látják el a gépeket.

Készítette: Zakariás Kristóf, Torma Atilla Benjámin, Raics Réka, Szmolka Luca.